ismét fonalgrafika... ezúttal igazán nagyon-nagyon meg vagyok elégedve a végeredménnyel... eddigiek is nagyon tecc, de ez most nekem hab a tortán a kis plusszok miatt.... kár, hogy nincs névnapom. :)
csináltam egy kollázst

A képen jól látszik (legalábbis remélem), hogy a lepke teste gyöngyözve van. Pici mill hill gyöngyöket (petit) varrtam fel, arany fonallal. Egyébként kivételesen Dmc fonalakat használtam a zöldet kivéve az a megszokott venus. A virágok kék dmc metállal vannak hímezve, a lepke pedig a ninától vásárolt meseszép sk festésű fonalaival. Élőben nincs ekkora kontraszt, olyn szépen összepasszol a két fonal. Úgy megtetszett, hogy tuti másnak is elkészül még valamilyen alkalomra. :)
A lenti képet pedig apósom fogja kapni karácsonyra. Legalábbis remélhetőleg. Merthogy nem halad úgy ahogy kéne... Ez előfestett keresztszemes készlet, gondoltam, hogy meg kéne csinálni sim anyagra, de a háttérfestés miatt nem lehet, csak a madáretető, a kis vmadárkák és valamennyi növényke van hímezve a többi festés marad. Szóval a háttér nélkül meg olyan kis semmi lenne a kép. Na jó, mondjuk kicsinek nem kicsi, de semminek semmi. Így meg nekem horror. Keményített (nagyon keményített, amolyan gobelin kanava keménységű) zweigart 14-es aida. Ami nekem nem jön be, mert én nem rámával hímzek, így viszont megfájdul a kezem, s eltörik a tűm. :) A színezés miatt meg alig látom hova bökök. S a mintaíven is szívesen elveszek. szóval elvagyok vele. A fenti képeslap amolyan "jajj valami mást, mert meghalok" elven készült. mert már a hajam téptem.. :)

Egyébként apósom nagy madárrajongó. Velem gyökeres ellentétben, mert engem egy tollal ki lehet kergetni a világból. Meg sem fogom a tollat. :) :) (nincs is tollpárnám. :)
Minden rosszban van valami jó... milyen igaz, (mindig is alapelvem volt) most ismét teli találat. Ma elkeveredtem Anikó blogjára, írtam is neki, mire tök jól elbeszélgettünk. Sőt olyan doglokat mondtam el neki, amit ti sem tudtok... fura az élet....
Azért hogy ne legyen olyan kerek minden, ádi ma is pofára esett kint. Most motorral együtt. Komolyan lassan úgy néz ki a gyerek, mintha vernénk. Kis ütött-kopott. :) Azért komoylabb baja nincs, csak kicsit lehorzsolódott. Vele mindig kint történnek a dolgok. Na jó, még azt sem tanulta meg, hogy már nem fér el a konyhaasztal alatt. Ma cca 5ször próbált meg egymás után az asztal alatt felállni, hangos koppppp-pal a művelet végén. Az 5. után kezdtem sejteni, hogy nem érti, hogy nem fér el. :) Vagy lehet, hogy élvezte?? Mondjuk sírni nem sírt. :)
Ma még egy fontos dolog történt, vagyis már tegnap... Tovább lett küldve a dupla rr-es anyagom. Annyira örülök. Ugyan most vakvágányon van, s meg sem lett hímezve az egész, de ezek oylan apró részletek, amik nem tudják elrontani az örömöm. végre látom az alagút végét.... :) ha nem is karácsonyra, de húsvétra, vagy talán már alex névnapjára (febr 9) hazaér, s be is tudom fejezni a hímzést, s megvarrni. hurrááááá-hurrrráááá