Tegnapi esküvői beszámolóm alkalmával újra átéltem a múlt szombati eseményeket, s akkor már előjöttek a saját esküvőnk emlékképei is. Ami, hajajaj már több mint 5 éve volt. Ezt is csak hosszas számolással, majd szájtátva vettük tudomásul júliusban, mikor azon filóztunk hányadikat is ünnepeljük. Annyira most volt. Persze Alex is már 3 lesz, aztán most született.
Amiért ez most előjött, hogy tök ilyen volt a mi esküvőnk is. (igazából Roni már mondta nekem jóval előtte, hogy a milyenket veszik alapul, az jó volt, elég volt... Nálunk is 1kor volt a ceremónia, aztán ebéd (hasonló helyen, szinte ugyanezen menüsor, de csak két emeletes tortánk volt) S mi is olyan 6körül "végeztünk". Ment haza a jónép. Mondjuk anyuék maradtak a mi házunkban, mi meg léptünk nászútra Lillafürdere, ami egy álom volt. A kastély is klassz, s ráadásul az akkor felújított lakosztályt kaptuk, két erkélyes hatalmas szobás.... pezsgővel, gyümivel... igaz csak valami 11re értünk oda. Vagy egy óra volt, mire sikerült levetkőznöm, s kitépni a hajamból az 50 db hullámcsatot ami a feltűzéseket tartotta. (na ez a rész volt a horrorr) Már tervezzük, hogy stilszerűen a 10. házassági évforulónkra oda megyünk, csak most talán kölyköstől. S ugyanezt a szobát kérem. (addig meg gyűjtük rá)
Hűűű, de rég is volt... s azóta mennyit változtunk....
Erről jut eszembe. Roni szerint az esküvő után változik meg az ember. Én azt mondtam, hogy csak a kapcsolat, meg a pasik szeretnek elkényelmesedni, de szerintem a döntő pont a gyerek megszületése. Főleg az első. Én tudom, hogy nagyon megváltoztam. Meg viktor is. Saját tapasztalat, vélemény ezzel kapcsolatban???
1 megjegyzés:
Váááááááááááuuuuuuuuuuuu! gyönyörű szép voltál. Na jó most sem vagy csúnya. ;-) A lilafüredi kastélyszálló meg pazar hely lehetett!
Cinella
Megjegyzés küldése